Könyvajánló

Retriever Vadászkutya Egyesület könyvajánlója

E könyvajánlónkat szeretnénk figyelmébe ajánlani mindazon Olvasóknak, akik érdeklődnek és mélyebben beleásnák magukat a természet, a vadászat kifürkészhetetlen világába, az etológia,  valamint a kynológia tudományába, s egyéb állatokkal kapcsolatos érdekességekbe.

Mindenkinek kellemes böngészést és olvasást kívánok!

VADÁSZATTAL KAPCSOLATOS IRODALOM

VADÁSZISKOLA (szerk. Dr. Heltay István)

A Vadásziskola kötet kapcsán egy átfogó, tartalmas tankönyvről beszélhetünk, hiszen az Állami Vadászvizsga tananyagát tartalmazza. A szerzők kapcsán az ország elismert szakembereit sorakoztathatjuk fel. Betekintést nyerhetünk az ökológia alapjairól, a mezei- és az erdei élőhelyről, a vadászható és a védett madár- ill. emlősfajokról, a természetvédelemről és a vadászatról elméleti, valamint gyakorlati szinten, a vadbetegségekről, a vadgazdálkodásról, a vadászati kultúráról, vadászetikáról, a szelekció és trófeabírálatról, az egészségvédelemről, a vadászfegyverekről, a vadászkutyákról és nem utolsó sorban a vadászat jogi szabályozásáról.
Az Állami Vadászvizsgára készülőknek és a csupán hobbi szinten természet- és vadászatszerető Olvasóknak is alapmű.

VADBIOLÓGIAI OLVASÓKÖNYV (szerk. Csányi Sándor, Heltai Miklós)

Ebben a kötetben a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete (Gödöllő) munkatársainak az elmúlt években főként a vadászati sajtóban közölt írásait találja az érdeklődő. Megtudhatja, hogy mi a vadbiológia, miért érdekes az itt dolgozók munkája és mi az, amivel a legszívesebben foglalkoznak. Bepillanthatnak az új évezred technológiáinak alkalmazásába, legyen szó térinformatikai rendszerekről, rádiótelemetriáról és számítógépes modellekről).

EMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGON (szerk. Heltai Miklós)

A hazai emlősragadozók többnyire rejtett életet élnek és ritkán lehet őket megfigyelni. Az alkalmankénti, általában izgalmas közvetlen találkozások mellett legtöbbször csak jelekből, nyomokból, zsákmánymaradványokból, kotorékokból vagy odúkból, esetleg a fellelhető ürülékekből következtethetünk egy-egy ragadozó jelenlétére. Ezért aztán nem véletlen, hogy e fajokról ismereteink sokszor még annál is hiányosabbak, mint gondolnánk. A természet és a biológia iránti érdeklődés mellett valószínűleg az ismeretlenség is hozzájárul ahhoz, hogy mintegy negyed évszázaddal ezelőtt az ország több egyetemén fiatal kutatók figyelme az emlősragadozók felé fordult. A kötet szerzői az elmúlt bő két évtizedben felhalmozott ismereteiket mutatják be, jó szívvel ajánlva a természetet figyelő és szerető olvasóinknak.

VADGONDOZÁS, ÉLŐHELY-GAZDÁLKODÁS (szerző: Dr. Kölűs Gábor)

A tíz fő fejezetre tagolódó szakkönyv részletesen foglalkozik – többek között – a vadélőhelyek vadeltartó képességének növelési lehetőségeivel, a vadföldekkel és a vadtakarmányok termesztésével, a vadak okozta károkkal, s e károk elhárításának módszereivel. Külön kiemelést érdemel a függelékül szerepeltetett táblázat, amely a vadakkal is etethető takarmányokat sorolja fel, ismertetve egyúttal tápanyagtartalmukat is. A szerző a témakör nagy tapasztalatú, alapos ismerője, számos tanulmány, tudományos igényű dolgozat fűződik a nevéhez.

AHOGY ELKEZDŐDÖTT… (szerző: Széchenyi Zsigmond)

Afrikai, indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond most hazai vadászemlékeit írja meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyóspuskáig, az első verébtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez: egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor itthoni nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek második kötetében fog megírni. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. A történetek mögött a történelem tanulságai feszülnek ki, még akkor is, ha az író nem utal rájuk. Éppen ezek a kis életképek emelik ki Széchenyi Zsigmond kitűnő könyvei közül ezt, sajátos vadászemlékirattá teszik, amelyből éppúgy sugárzik az emlékezés lírája, a hűséges írói felidézés kötelességérzete, a vadászat etikája, mint a természet áhítatos, tudós ismerete és szeretete.

ÜNNEPNAPOK (szerző: Széchenyi Zsigmond)

A szerző “vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával élve – “emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, a vadnevelésről, a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás.

CSUI!… (szerző: Széchenyi Zsigmond)

A Csui!… Széchenyi Zsigmond első és egyben legismertebb könyve. Az afrikai vadásznapló máig tartó népszerűségét annak köszönheti, hogy úgyszólván helyszíni tudósítást ad az expedíció mindennapjairól, Afrika állatvilágának valamikori gazdagságáról. A szerzővel együtt bújunk a sűrűbe oroszlánok után, követjük napokig a hatalmas agyarú elefántot vagy élvezzük a bennszülöttek éjszakába nyúló táncát. Az izgalmas, gyakran humoros kalandokat szakszerű zoológiai és etnográfiai leírások szövik át. A Csui!… nyelvezete az azóta eltelt kerek hetvenöt év alatt mit sem kopott, fényképei pedig olyan értékeket képviselnek, hogy a közelmúltban több önálló kiállításon is bemutatták őket.

ETOLÓGIA ÉS KYNOLÓGIA

NEMZETI KINCSÜNK, A MAGYAR VIZSLA (szerző: Pomázi Ágoston)

 

Meglehetősen heterogén a hazai vizslaállomány – mondta Pomázi Ágoston a Somogy Megyei Vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. – A külföldi tenyésztőkkel ellentétben, mi hagyjuk, hogy a legjobb kutyáink a határainkon kívülre kerüljenek. A magyar vizslát nem véletlenül a Kárpát medencében tenyésztették ki. Ő a magyar ember kutyája, az ő mentalitását viszi tovább kutya formájában. Hihetetlenül jó az alkalmazkodó képessége, a gazdának akar megfelelni, neki akar örömet szerezni. Ez jó néhány fajtáról, mint a német vizsla vagy pointer nem mondható el, mert konokok, makacsok, próbálják a saját akaratukat érvényesíteni, mennek a saját fejük után. A vizsla soha nem akarja a falkavezér szerepét átvenni. A magyar vizsla, vagy ahogy akkoriban nevezték a sárga vizsla céltudatos tenyésztése, szelekciója 1712 körül kezdődött Trencsén megyében a Zay család birtokán. A század végére a Kárpát medence legelterjedtebb, legkedveltebb vizsla fajtájának számított. A töretlen fejlődést az 1848-as szabadságharc leverése derékba törte – idézte a vizslatörténelmet Pomázi Ágoston. A vadászati jog gyakorlását osztrák hatósági engedélyhez kötötték. Aki ilyennel nem rendelkezett, nem tarthatott vadászkutyát sem. Rontotta a helyzetet, hogy Európa szerte egyre inkább divatba jöttek a pointerek, német vizslák. Arról senki nem vett tudomást, hogy a behozott új fajták és fajtakeresztezésekből származó egyedek a hazai vadászati viszonyoknak és módoknak egyáltalán nem vagy csupán részben feleltek meg.  A 19. század végére nemzeti fajtánk sorsa végleg megpecsételődni látszott, annak ellenére, hogy a versenyek igazolták a fajta létjogosultságát. 1916-ban Thuróczy Tibor nyitrai polgármester jelentkezett egy írással, amiben megpróbálta ráirányítani a figyelmet az értékes kutyafajta végveszélyére. Talán ennek is köszönhető, hogy végül a somogyi vadászok és kynológusok megalakították az egyesületet, melynek alapító tagjai között volt Polgár Kálmán, Potóczky Dezső. Az egyesület elnöke Sárközy György főispán volt. Céljuk a fajta újratenyésztése és az ehhez szükséges tenyészanyag felkutatása volt. 1920 a magyar vizsla sorsában az újraélesztés, a fajta jövőjének, fennmaradásának megalapozója volt. Polgár Kálmán szerint “az eb csakis munka közben, a mezőn ítélhető meg, s a tenyésztés alapjául legelsőbben is az orr jóságát kell figyelembe venni” Ezek az intézkedések eredményezték a fajta újra ” virágzását” hazánkban és nemzetközi karrierjének kezdetét. A somogyi vadászoknak köszönhető, hogy ma, 90 év távlatából élő büszkeségünkről, sőt nemzeti kincsünkről beszélhetünk.

VAVA (szerző: Czifferszky István)

A polihisztor szerzőt irodalmi berkekben elsősorban jeles vadászíróként tartják számon. Jelen gyűjtemény elbeszélései az ember legjobb barátjáról, a kutyáról szólnak, aki kiváló, okos, hűséges, és ha kell, önfeláldozó társa az embernek, vagy éppen magányos hős, ha a sors úgy hozza. Czifferszky István sokra tartotta a kutyát, de leginkább a kutya és gazdája kapcsolatát, melyet sorskötésként definiált a címadó elbeszélésben: „a sorskötés, az a kötés, ami csak ember és kutyája közt lehetséges, ha egymáshoz valók”. Ilyen kötés van Vava és gazdája, vagy Jancsi, a gátőr fia és egy hatalmas újfundlandi között, akit a kisfiú maga ment ki az áradó Dunából a Kutya az árban című elbeszélésben. A kötetben nemcsak a sorskötés kialakulásáról olvashatunk, hanem arról is, amikor ez a kötés valamilyen ok miatt megszakad. A záró elbeszélés pedig egy nagyon kedves és mulatságos példája a sorskötésnek, ahol egy öregemberről a kutyája „gondoskodik”.

EGYMÁSRA NÉZVE (szerző: Popper Péter, Csányi Vilmos, Persányi Miklós)

Kötetünket azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé – hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő. De mit is jelent a négylábúak szeretete, hűsége? Az állatok vajon tudattal rendelkező lények-e? Csányi Vilmos, a kiváló etológus szerint a magasan szervezett idegrendszerű állatban „van ott valaki”. Persányi Miklós ugyanakkor drámai módon teszi fel a kérdést: vajon meddig? A kötetben értekezik, gondolkodik – gondolkodtat -, és mesél olvasóinak Csányi Vilmos, Persányi Miklós és Popper Péter.

NÁLATOK VANNAK MÉG ÁLLATOK? (szerző: Jane Goodall, Gail Hudson, Thane Maynard)

A világhírű csimpánzkutató új könyvéből megtudhatjuk, hogyan próbál a természet alkalmazkodni napjaink megváltozott körülményeihez, és megismerhetünk néhány olyan férfit és nőt, akik elszántan és a nehézségekkel nem törődve, akár hosszú évtizedeken keresztül dolgoznak azért, hogy egyes állatfajokat megmentsenek a kihalástól. Jane Goodall magával ragadó stílusú könyve mindannyiunkat ráébreszt arra, milyen sokat számít akár egyetlen ember szenvedélye és kitartása, és mennyi mindent tehetünk akár mi magunk is a természet sokszínűségének megőrzéséért.

ÉNEKESMADARAK (szerző: Haraszthy László)

Haraszthy László - Énekesmadarak

 Ez a határozókönyv praktikus segítség a Kárpát-medencében honos pacsirták, fecskék, rigók, poszáták és más énekesmadarak pontos felismeréséhez: a kishatározó segítségével a természetjárók a megfigyelt élőlényeket gyorsan, könnyen meghatározhatják.

EURÓPA MADARAI (szerzők: Peterson-Mountfort-Hollom)

Ezt a könyvet szerzői ugyan adárkutatóknak, megfigyelőknek szánták, mégis a legkülönfélébb olvasók kedvelt olvasmánya, tájékoztató barátja lett. Az olvasó több mint 600 madárfaj leírását találja meg itt, köztük hazánk minden fészkelő és rendszeresen átvonuló madaráét. A fajtaismertető szövegek tartalmazzák a madár testméretét, tollazatának jellegzetes színét, továbbá a hangját, sajátos élőhelyét, valamint elterjedését és hazai előfordulásának adatait. A legtöbb faj elterjedését külön térképvázlaton is feltüntették. A könyv másik fő értéke az illusztráció: a mintegy 30 szövegközti ábra mellett kb. 1800 színes rajz mutatja be a afajokat, többnyire mindkét nembeli egyedet, olykor a földön és repülve, a vízieket úszva is. A zsebkönyv forma tehát valójában kézikönyvet rejt magában, amely nagy mennyiségű ismeretet tartalmaz.

LUTRA (szerző: Fekete István)

Lutra, a magányos vidrahím a folyó partján él, egy vén nyárfa gyökerei alatt. A folyó ellátja élelemmel, békéjét semmi sem zavarja meg, bátorsága és gyorsasága megmenti az erdőben rá leselkedő veszélyektől. A legnagyobb veszedelem azonban az erdőn túlról érkezik, az emberek világából. Egy fiatal vadász ugyanis a fejébe veszi, hogy felkutatja a vidravárat, és megszerzi Lutra értékes prémjét… Fekete István klasszikus regénye nemcsak a folyók és nádasok állatait mutatja be, hanem a környéken élő halászok és vadászok életét is. A legfontosabb szereplő – akárcsak a szerző más műveiben – ezúttal is maga a természet, amelyet az író csodálatos megelevenítő erővel varázsol elénk.

HÚ (szerző: Fekete István)

A folyó fölött emelkedő magas part barlangjaiban emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, engedelmeskedve a bagolyélet sok évezredes törvényeinek. Hu-t a kis baglyot azonban két testvérével együtt, mielőtt kirepülhetett volna rabágba ejtette az Ember. Hu élete ezentúl összefonódik gazdája sorsával, nem érti, de látja a háborús készülődéseket, amelyek végül visszaadják a szabadságát.

CSÍ ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK (szerző: Fekete István)

A kötetben olvasható hat történet Fekete István novelláinak legjavához tartozik. A lírai hangvételű írások emberszereplői különös, mély kapcsolatban állnak a természettel, sorsuk gyakran összefonódik a közelükben élő állatok – madarak, kutyák, lovak – sorsával. Ember és állat harmonikus egymás mellett éléséről Fekete István a rá jellemző, magával ragadó stílusban mesél, amelyet jól ismerhetünk hasonló témájú, közkedvelt regényeiből is.

CI-NYI (szerző: Fekete István)

Három állatregényt tartalmaz a kötet és két kisebb lírai írást. A címadó Ci-Nyi az író egyik legjobb műve, egy részegeskedő özvegy egér története, aki egy öreg pincében lakik és egyszer véletlenül belekóstol a kiloccsant borba. Ettől fogva barátja lesz a pince három vendégének. A kis egér a maga módján osztozik az emberek gondjában-bajában. Hú, egy bagolypár élete az éjszaka rejtelmes világába, vércsék, poszáták, sarlós fecskék és nagyobb ragadozók, hol lenézett, hol félelmetes társaságában. 21 nap – Kata, az öreg tyúk küzdelme, hogy a pajtában életre hozza csibéit, miközben a pajta öreg tárgyai szeretettel veszik körül, ő meg a görénytől rettegve melengeti kicsinyeit, s közben Gyuriról, a kackiás kakasról álmodik, a tyúkhárem díszéről, akit szintén egy görény fosztott meg kellemes hivatalától. Az író régóta nélkülözött regényei az állatvilág számunkra érthetetlen nyelvén szólnak hozzánk az írón keresztül, feltárva ösztöneiket, „gondolataikat”.

TARKA RÉT (szerző: Fekete István)

Az író posztumusz elbeszéléskötetét folyóiratokból és Fekete István hagyatékából válogatta özvegye. A kötet ciklikus beosztása a természet rendjét követi, olyasformán, ahogyan az író életében megjelent novellás kötetek is. az alaptéma változatlanul Fekete István életének főtémája: a természet, az erdő, a mező, az állatok, amelyeket még a vadásztörténetekben is elsősorban a szemlélődő ember utat be. A természeti képek és vadásztörténetek mellett gyermekkori visszaemlékezések is szerepelnek a válogatásban. Külön érdekessége a kötetnek, hogy mindegyik ciklus természetleíró verset is közöl.

 SZARVASGOMBÁSZAT

A SZARVASGOMBÁSZ MESTERSÉG (szerző: Bagi István, Fekete András Oszkár)

Közép-Európában a szarvasgomba reneszánszát éljük. A huszadik századi elfeledettség után mind többen foglalkoznak hobbiként vagy megélhetesi céllal gyűjtésével, és ezzel párhuzamosan gasztronomiánkban is újra népszerűvé kezd válni. Az elmúlt években az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület régi szarvasgombás könyvet adott ki reprint kiadásban, majd egy, a nyári szarvasgombáról szóló francia szakkönyv is napvilágot látott. Ezen örvendetes események ellenére úgy ítéltük meg, helye van egy új ismeretekre és tapasztalatokra épülő kiadványnak, amely átfogóan kiván foglalkozni e régi-új szakma minden rejtelmével.
A kutatások rengeteg új ismeretet tárnak fel, ebben a könyvben ezeket is szeretnénk átadni. Saját, tíz éves szarvasgombászatunk tapasztalatai mellett megkiséreltük összegyűjteni azokat a gyakorlati és elméleti információkat, amelyek a világ távoli tájain születtek.
 

GOMBÁK (szerző: Karin Montag)

Ebben a határozóban könnyen eligazodhat mindenki, gyorsan megtalálja mindazt, ami a gombák meghatározásához és helyes felhasználásához szükséges. A könyv nemcsak a leggyakrabban előforduló gombafajokat és azok hasonmásait mutatja be, hanem rá szeretne mutatni a gombáknak a természetben betöltött sokoldalú szerepére is.

EGYÉB ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS ÉRDEKESSÉGEK

MATULA ÉS EGYEBEK (szerző: Fekete István)

Fekete Istvánt elsősorban regényíróként tartjuk számon, míg az elbeszélőt lényegesen ritkábban emlegetjük. Ennek talán az a legfőbb magyarázata, hogy nehéz tájékozódni elbeszéléseinek mindeddig feltérképezetlen rengetegében. Mostani kötetünk huszonöt olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Ha ciklusaikat időrendben vizsgáljuk, világosan nyomon követhető, hogyan mélyül el a kezdeti vadászanekdota. A fegyverhasználat egyre inkább csupán ürügye annak, hogy az író a veszteségről, erről a megrázó közösségi és magánéleti élményről beszélhessen. Az elbeszélések összeolvashatósága azt is bemutatja, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig.
 

TÚLÉLNI FARKASOK KÖZT (szerző: Misha Defonseca)

Borító: Túlélni farkasok közt (Könyv) - Misha Defonseca

“Kislány voltam, amikor elszöktem az emberek világából. Mishkének hívtak, hét éves voltam és zsidó.” A kislány faluról falura vándorol, táplálékát, ruháját lopással szerzi meg. Aztán erdőségekbe húzódik be, és egy farkaspár magához fogadja. A kislány alkalmazkodik hozzájuk, megtanulja szokásaikat, viselkedésmódjukat, és elfogadtatja magát a falkával. Négy évig bolyong, keresztüljárja a véres, lángokban álló Európát, felfedezi az ember állati kegyetlenségét és az állatok emberségét. A könyv egy nem mindennapi vallomás, egy iszonyatos erővel végigjárt út leírása.
 

ÁLLATI ELMÉK (szerző: Robert Merle)

A Goncourt-díjas világhírű írónak, a Francia história szerzőjének egyik legolvasottabb műve az Állati elmék, amelyet maga a szerző afféle hibrid műnek, az európai irodalomban évszázados hagyományokkal rendelkező állatregény és az Amerikából diadalútjára indult “politics-fiction” ötvözetének minősít. A dokumentumszerűen megírt, ám rendkívül izgalmas, regényes formában tálalt és felettébb elgondolkoztató történet gondos zoológiai tanulmányokon alapul ugyan, de a realitás és a fantáziavilág mezsgyéjén játszódik.
 

DERENGŐ HAJNAL (szerző: Fekete István)

Az író regényében a természettel szoros közösségben élő madár s egy rabságba került mátyasmadár sorsát írja meg, a tőle megszokott líraisággal, a természet rejtett titkainak felfedésével. A háttérben egy dunántúli falu élete rejlik, amelyet megzavar, hogy szerelmi és családi drámáit világgá kiáltja az emberi beszédet eltanult madár. A sokáig hozzáférhetetlen regény 1945 óta most jelenik meg először, az író életművének tervezett teljes kiadása első köteteként.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>