Munkavizsga

MUNKAVIZSGA RETRIEVEREK RÉSZÉRE

A munkavizsga célja a retriever örökletes tulajdonságainak, képzettségének, vadászati
használhatóságának vizsgálata. A retriever csak sikeres vizsga után indulhat kiállításon
munkaosztályban.
A vizsga megrendezhető az év bármely szakaszában, ha az időjárási és területi körülmények
megfelelőek. A február 28. és augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez
kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
A munkavizsgán csak olyan retriever vehet részt, amely az FCI által elismert származási
lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. Szemmel
láthatóan vemhes és szoptató szuka nem vezethető fel. Tüzelő szukák a munkavizsgán nem
vehetnek részt. Minden retrievernek azonosíthatónak kell lennie (mikrochip, melynek meg
kell egyeznie a származási lapon szereplő számmal). Azonosíthatatlan kutya nem bírálható. A
nevezés a munkavizsgára írásban, a rendezvény előtt 14 nappal a megadott nevezési címre
postán, az egyesület honlapján online nevezéssel küldendő el, amely az alábbi
dokumentumokat kell, hogy tartalmazza:
 törzskönyv másolat,
 nevezési díj befizetését igazoló bizonylat (a szervező elfogadhat helyszíni fizetést is, de
ezt a vizsgafelhívásban jeleznie kell)
 klubtagságot igazoló bizonylat (ha van)
 a fejlécen kitöltött munkavizsga bírálati lap (a klub honlapjáról letölthető dokumentum,
vagy a szervező által elektronikusan elküldött bírálati lap nyomtatvány)
A bírálati lapnak tartalmaznia kell az FCI, MEOESZ logót, illetve a szervező Egyesület
logóját vagy annak hiányában annak pontos nevét. Ezen kívül a vizsga helyét, dátumát, a
vizsgázó kutya tk-i nevét, ivarát, születési idejét, fajtáját, chip és tk-i számát, valamint
tulajdonosának nevét, pontos címét és tenyésztőjének nevét.

A bírálati lapon fel kell tüntetni a feladatokat, az elérhető maximum pontszámot és hogy
abból a kutya mennyi pontot kapott. A felsorolás végén az elérhető össz. pontszámot,
valamint hogy ebből a kutya mennyit ért el. A bírók a bírálati lap végén található
MEGFELELT illetve NEM FELELT MEG szavak közül aláhúzzák vagy bekarikázzák azt,
amit az összesített pontok alapján a kutya érdemel. A bírálati lapokat a Vezető bíró és a Bíró
minden esetben aláírásával hitelesíti. (ajánlott bírálati lap mellékletként).
Sikeres vizsga esetén a szervező MEOE Szövetség felé 15 napon belül lejelenti a vizsga
eredményét. Az ötnyelvű munkavizsga bizonyítvány kiváltásához a vizsgázónak az eredeti
bírálati lappal kell felkeresnie a MEOE Szövetség irodáját és kérvényezni azt.
A vizsgázó kutya munkájának értékelése 0-100 pontig terjed. A vizsgán az 50+1%, vagyis
legalább 51 pontot elért kutya tekinthető megfeleltnek.
Lövést a vizsgán csak sörétes vadászlőfegyverből szabad leadni.
A kutya testi fenyítése nem megengedhető, a vizsgából való kizárást vonja maga után.
Nyakörv, elektromos nyakörv nem lehet a kutyán. Pórázon történő vezetés nem megengedett.
Minden kutyának ép vadat kell biztosítani.
Kívánatos, hogy a vezető a vizsga során ne alkalmazzon fizikai kontaktust a kutyával, illetve
a verbális kommunikáció csak a parancsszavakra és a sípjelekre korlátozódjon. Az elhozások
előtt („ül” vagy „marad”), illetve a vonalhajtás közben („lábhoz”) parancsszavak esetén
kívánatos, hogy a vezető max. egyszer adjon parancsot a kutyának és ne ismételgesse azt.
Amennyiben a vezető ezektől eltér, úgy a bírók annak mértékétől függően pontlevonással
büntetik.
Ha egy kutya egy feladatra 0 pontot kapott, nem folytathatja a vizsgát. A bíró időtartamtól
függetlenül felszólíthatja a kutyavezetőt a kutya behívására, amint számára egyértelművé
válik, hogy a kutya kizáró hibát vétett, vagy nem képes eredményesen végrehajtani a
feladatot.

Minden feladatnál bírálandó vad felvétele, elhozása és átadása, a puhaszájúság. Az átadás
kézbe történjen. A retrievernél szabályos az átadás, ha azt álló vagy ülő helyzetben teszi a
kutya.

Ha a kutya a felvett vadat fogásigazítás miatt teszi le, de utasítás nélkül felveszi, nem számít
hibának.
A rendező szervezetnek törekednie kell arra, hogy a vizsgán vadászható vadfajokat
használjon.

1/a. Standhajtás, mezei irányításos elhozással

Két részből álló feladat, melynek az első részében a kutyák stabilitását (steadiness) vizsgáljuk,
majd egy irányításos elhozás során, (ahol a kutya nem látja a vad kihelyezését), az
irányíthatóságot és a fegyelmet.

A vizsgázó kutyákat vonalban felállítjuk, egyszerre minimum 2 maximum 4 kutya bírálható.
(Amennyiben a vizsgázók száma nem ennek megfelelően alakul, a rendező szerv/bíró dönthet
arról, hogy behív a feladathoz jelen lévő, de nem vizsgázó kutyákat, hogy a vizsga
lebonyolítható legyen). A vezetők egy vonalban állnak fel a bírók által megjelölt helyen,
egymás mellett, de legalább 2-3 méterre egymástól. A kutyák a vezetők mellett helyezkednek
el, a bíró utasítására a póráz levétele után megkezdődik a hajtás. A vizsgázó kutyák vonalban
állásának sorrendjét sorsolással kell eldönteni, a legalacsonyabb számú kerül a vonal jobb
szélére.
A vonal előtt kb. 40 méterrel 2-3 segítő hajtást imitálva, zajongva elhalad, miközben sörétes
vadászlőfegyverből lövések kerülnek leadásra. Két vad már a vonal felállása előtt ki van
helyezve, mely a vonal előtt, de egymástól (jobbra-balra) kb. 50 méter távolságban vannak
(lásd a mellékelt ábra szerint), tehát a vonalból indított kutya kaphat elhozást a jobb vagy bal
oldali vad elhozására. (Indokolt esetben a vad helye – a vezető számára látható, de a kutyának
segítséget nem adó- jelzéssel ellátható, pl.egy leszúrt faág vagy egy piros szalaggal
megjelölve egy közeli bokron). Kívánatos, hogy ha a hajtás az egyik oldalon fejeződött be (pl.
bal), akkor az első kutyát az átellenes oldali területre (jobb) küldjék a bírók elhozásra. Sem a
kutya, sem a vezető nem láthatja a kihelyezést. A kihelyezésre kerülő vadfajt a bírók
határozzák meg, mely minden kutya esetében azonos. A lövések leadásakor a segítők

törekedjenek arra, hogy a kihelyezett vad területének irányaiba lőjenek (ha van erre lehetőség,
a biztonsági szempontok figyelembe vételével), illetve hogy legalább annyi lövés kerüljön
leadásra ahány kutya van a vonalban. A vonalat úgy kell felállítani és a vadakat úgy kell
kihelyezni, hogy az elhozások hátszéllel kerüljenek végrehajtásra.
Bírálandó a kutyák stabilitása, nyugodtsága. Amelyik kutya vezényszó nélkül elhagyja
vezetőjét, de 4-5 méteren belül meg tudja állítani és vissza tudja hívni (kontrollált beugrás),
tovább is részt vehet a vizsgában, de erre a feladatra (1/a) maximum 10 pontot kaphat. A
vizsga folyamán (bármelyik feladatnál) másodszorra is beugró kutya, valamint a vezető
kontrollja alól kikerülő, visszahívhatatlan kutya 0-pontot kap akkor is, ha behozza a vadat. A
vezető a hajtás alatt nem beszélhet és nem érhet a kutyához. Az a kutya amelyik zajos
(nyüszít) pontlevonással büntetendő, szélsőséges esetben (hangos, folyamatos nyüszögés vagy
ugatás) kizárandó.
Miután a hajtók átértek a vonal előtti hajtás egyik oldaláról a másikra, akkor a hajtás véget ér
és a bíró indítja a kutyákat elhozásra. Minden vizsgázó kutyának egy vadat kell elhoznia,
felváltva egyet jobbról, egyet balról. Miután egy kutya felvette a vadat, addig egy segítő
(amíg a kutya visszafelé tart vezetőjéhez) újra kihelyez ugyanoda egy vadat. A kihelyezésnél
az addig takarásban álló segítő lassan kisétál a felvett vad helyére és ott megállás nélkül leejt
egy újabb vadat a területre, majd visszasétál a takarásba. Ennek lényege, hogy ne vonja
magára a figyelmet és lehetőleg úgy legyen a vad kihelyezve, hogy az nem nyújt sem
segítséget, sem nehezítést a vizsgázó kutyák számára. Miután az egyik oldalról egy vizsgázó
elhozott egy vadat, úgy a következő kutyának a másik oldali területről kell vadat felvennie.

A részfeladat végrehajtásánál a vezető a vad irányába küldi a kutyát, majd a bíró által
meghatározott a területen tartva keresteti a kihelyezett vadat. A vezető az indítási helyet nem
hagyhatja el, mert az pontlevonással jár.
A részfeladatot lehetőség szerint hátszélben kell végeztetni, hogy egyik oldalról dolgozó
kutya se kerüljön hátrányos helyzetbe a másik oldallal szemben.
A kutyát csak egyszer szabad indítani, újraindítás nem engedélyezett. Újraindításnak számít,
ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre visszatér.

Hibátlan munkát ennél a részfeladatnál az a kutya végez, amelyik kutya lendületesen megy a
kijelölt területre, végig a bíró által meghatározott keresendő területen tartható és a területet,
rövid idő alatt lekeresi. A kutyán látszik a találni akarás és maximálisan együttműködik a
vezetőjével. A vadat jó iramban viszi a vezetőjéhez. Az a kutya, amelyik kikerül vezető
kontrollja alól, a bíró által megjelölt területet jelentős mértékben elhagyja és oda a vezető a
bírói utasítására sem tudja visszairányítani, 0 pontot kap akkor is, ha ezt követően behozza a
vadat. Ha a kutya nem azt a vadat veszi fel, amelyikért küldték vagy a felvétel után nem a
vezetőhöz megy vissza, hanem tovább keres, majd vadat cserél az 0 pontot kap.

A további pontokat az elkövetett hibák súlya és mértéke alapján a bírók határozzák meg.
A feladatra összesen 20 pont adható.

1/b. Vonalhajtás jelölésekkel – 2 elhozással
Ideális területnek a sík mező – nem túl magas (max. 50 cm) aljnövényzettel -, számít. A mezőt
szabdalhatják bokrok, vagy fák, de ebben az esetben úgy kell a vadat kihelyezni (kidobni),
hogy mind a kutya, mind a felvezető lássa a dobásokat.
Egyszerre minimum 2, maximum 4 kutya bírálható (ha esetleg 5 vizsgázó kutya van, akkor be
lehet hívni mindet a vonalba, ha annál több, akkor 3 vagy 4 kutyás vonalakat kell alkotni). A
vezetők a bírókkal együtt hajtóvonalat alkotva egymástól olyan távolságra helyezkedjenek el
(kb. 5m), hogy a bírók el tudják bírálni a kutya láb melletti munkáját és a vezetővel való
kapcsolatot. A puskás segítő és a vad kihelyezéséért felelős segítő a vonal előtt kb. 40 m-re
helyezkednek el.
A hajtás a bíró utasítására indul el. A bíró jelzésére a puskás segítő lövést ad le, a hajtóvonal
előtt elhelyezkedő segítő a lövés után kidobja a szárnyasvadat a vonaltól kb. 50 m távolságra
úgy, hogy mind a vezető mind a kutya számára látható legyen az esés. Lövéskor a vonal
megáll. Ezután bírói utasításra a megnevezett vezető kutyájával elhozatja a vadat.
A hajtás tovább indul, majd lövéskor ismét megáll, és a következő kutya dolgozhat. Ha egy
kutya nem hozza el a vadat, akkor azt a segítőnek kell felszednie. Hibátlan munkát ennél a
részfeladatnál az a kutya végez (20 pontot csak az kaphat), amelyik jól jelölve, lendületesen

hozza be a vadat. Nem számít hibának, ha a vad mögé, mellé szaladva a szelet kihasználva
keresi meg a vadat.
A kutyák felváltva dolgoznak, minden kutyának két elhozást kell végrehajtania.

Amelyik kutya vezényszó nélkül elhagyja vezetőjét, de 4-5 méteren belül meg tudja állítani és
vissza tudja hívni, tovább folytathatja a hajtást, de erre a részfeladatra maximum 10 pontot
kaphat. A másodszorra is beugró kutya, valamint a vezető kontrollja alól kikerülő,
visszahívhatatlan kutya 0 pontot kap akkor is, ha behozza a vadat.
A további pontokat az elkövetett hibák súlya és mértéke, alapján a bírók határozzák meg.
Kívánatos, hogy a kutya az indítás után, az esések helyét megjegyezve lendületesen a helyes
irányba induljon, és maximum a vad néhány méteres környezetében keresve a vadat rögtön
felvegye, és azt vezetőjének minél gyorsabban vigye, és a kezébe adja.
A vezető az indítás helyéről szükség esetén (pont levonás terhe mellett) irányíthatja a kutyát.
A vadtól túl nagy távolságra és túl sokáig történő keresés, illetve a túlzott irányítás szintén
pont levonást eredményezhet. A feladat akkor teljesített és bírálható, ha a kutya mindkét vadat
behozza.
Elhozás nélkül a munka 0 ponttal értékelhető.
Bírálandó a kutya láb melletti munkája, fegyelmezettsége, vezetőjével való kontaktusa,
lövésre való viselkedése, jelölőképessége, munkakedve, orrhasználata.
A feladat összesen 20 pontot ér (10-10 pont a két elhozásra, de szüksége esetén az így kapott
pontszámból a lábmunka, illetve a stabilitás hibapontjai levonandók).

2. Légszimatos kerestetés
Egy, a bírók által meghatározott max. 50×50 méteresen területen két vad [(szőrmés vagy
tollas]) kerül kihelyezésre úgy, hogy sem a kutya, sem a vezető nem láthatja azt. A bíró
utasítására a vezető a kutyát keresésre küldi, akinek egymás után mindkét vadat meg kell
találnia és behoznia. Célszerű, hogy a vadak különböző helyen legyenek kihelyezve, így ha a
teljes területet 4 egyenlő részre osztjuk, akkor a két vad két különböző negyedben legyen.
(lásd mellékelt ábrán)

Ideális munkának az tekinthető (10-10 pont), ha a kutya önállóan, lendületesen keres, a
vezetőnek nem kell elhagynia helyét és nem, vagy csak minimálisan kell a kutyával
kommunikálnia.

Ha szükséges a kutya biztatható, irányítható, illetve a vezető maga is elhagyhatja az indítási
helyet és mozoghat a kijelölt területen, de mindezek pontlevonásokat vonnak maguk után. A
bíró meghatározhatja, hogy a vezető mennyit mozoghat előre, de kívánatos, hogy pár méternél
(5-6) jobban ne hagyja el a vezető az indítási pontot.

Kizárást von maga után, ha a vezető maga találja meg a madarat, a kutya nem veszi fel a
vadat, vadat cserél, elhagyja a keresési területet és nem visszahívható vagy feladja a keresést.

3. Kettős elhozás nádból és nyílt vízről jelöléssel
Az első kacsát a parttól legalább 20-30 méter távolságra a nyílt vízre kell bedobni, majd a
másodikat egy vízállásos vagy száraz, náddal benőtt területre. A kihelyezéseket (dobásokat)
közvetlenül megelőzően egy-egy lövést kell leadni.  A két vadat úgy kell kihelyezni, hogy az
indítás helyétől a feléjük tartó képzeletbeli egyeneseknek legalább 45, legfeljebb 90 fokos
szöget kell bezárniuk. (feladat felállítása a mellékelt ábra szerint)
A kutyát és a vezetőt a vízparttól 20-30 méter távolságra úgy kell felállítani, hogy mindketten
lássák mindkét madár leesési helyét. Kívánatos, hogy a nádas széle, ahová az első kacsát
dobták és az indítási hely között is legyen legalább 5-10 méter távolság.
Az elhozási sorrend kötött, először a nádasban levő kacsát kell kihozni, utána azt, amit a nyílt
vízre dobtak.
Egyszeri újraindítás megengedett. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve
az indítási helyre visszatér. Nem számít újraindításnak, ha a kutya kijön a nád szélére, de a
vezető parancsára azonnal visszamegy.
Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez ( 20 pontot csak az kaphat), amely a
szabályzatban előírt sorrendben, önállóan vagy minimális segítséggel találja meg a vadat,

lendületesen megy be a nádba és ott kitartóan keres, majd az első behozást követően a
második kacsáért tétovázás nélkül megy a vízbe. Mindkét vadat megtalálás után egyenesen, jó
tempóval viszi a gazdájához.
Ha a kutya a kacsát behozás közben fogásigazítás céljából teszi le, az nem hiba, de az
pontlevonással járó hiba, ha a kutya a vadat vízből kijövet közvetlenül vagy menet közben
azért teszi le, hogy megrázza magát. Az is pontlevonással járó hiba, ha a kutya madárral a
szájában rázza magát.
Ha a terület adottságai vagy az időjárási körülmények indokolttá teszik, akkor a kihelyezési és
az elhozási sorrend megfordulhat. (pl. sodrása van a víznek, vagy erős szél fúj). Erről minden
esetben a vezetőbíró dönt, de elvárás, hogy egyazon napon minden vizsgázó ugyanabban a
sorrendben hajtsa végre a feladatot.

A pontszámokat az elkövetett hibák súlya és mértéke alapján a bírók határozzák meg.

A feladat végrehajtása csak akkor minősíthető, ha a kutya mindkét madarat a szabályzatban
meghatározott sorrendben, vagy a vezetőbíró döntése (Lásd fent) szerint behozta.
Elhozás nélkül a munka, illetve a szabályzattól, vezetőbírói döntéstől eltérő sorrendben való
behozás 0 pontra értékelhető.

Bírálandó a kutya munkakedve, találni akarása, a nádban való önálló keresés, vízszeretete,
gyorsasága, jelölőképessége, viselkedése vaddal a szájában, és a vad kézbe történő átadása.

4.) Mezei vonszalék
A vonszalékot (mely lehet szőrmés vagy szárnyas apróvad, pl. nyúl, kacsa vagy fácán) olyan
magasságú aljnövényzettel (max. 50 cm) fedett réten kell lehetőleg hátszéllel 1 tompaszögű
töréssel 150 lépés hosszan kihúzni, hogy a vizsgázó kutya munkája bírálható legyen. A
vonszalék kezdetén szagkatlant kell kialakítani. Az egyik – vonszalékot húzó – bírónak a vad
letétele után továbbmenve lehetőség szerint fedezékbe, takarásba kell húzódnia úgy, hogy
jelenlétével a kutya munkáját ne befolyásolja, viszont látnia kell a kutya viselkedését a
vadnál. A vonszalékhoz használt vadfajt a bírók határozzák meg, mely minden kutya esetében
azonos. A vonszalék végén azt a vadat kell hagyni, amellyel a vonszalékot húzták.

A másik bíró az indítás helyén tartózkodik. A vonszalék kihúzását, a szagkatlan helyét a
vezető láthatja, de a kutya nem.
Az indítás helye a szagkatlantól történik.
A vezető 15 méter hosszan megvezetheti a kutyáját a vonszalék nyomán.
Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez (20 pontot csak az kaphat), amelyik a
szagkatlannál a vonszalék szagát felveszi, annak vonalát követi, és arról nem tér le. A
megtalált vadat azonnal felveszi, és vezetőjéhez viszi, majd a kezébe adja. Ha a kutya kicsit
túlfut a vadon és szembeszéllel keresi meg, nem hiba. Szintén nem hiba, ha az esetleges
oldalszél miatt nem pontosan a vonszalékon halad, hanem annak szagnyomán, de követnie
kell a vonszalék vonalát.
Az a kutya, amelyik az indítás helyétől a kihelyezett vadat nem csapázva, hanem légszimattal
vagy szemmel keresi meg, annak szabályos felvétele és elhozása esetén is maximum 5 pontot
kaphat. A vezető a kutyáját 5-5 pont levonással maximum két akalommal az indítás helyétől
újra indíthatja. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre
visszatér.
Elhozás nélkül a vonszalék kidolgozása 0-ás osztályzatra értékelhető.
Bírálandó a szagnyom felvétele, a vonszalék nyomának kidolgozása, a vad felvétele, elhozása
és átadása.

Kizáró okok
 lövés félőség,
 agresszivitás emberrel és a többi kutyával szemben
 fékezhetetlenség, a vezető kezéből tartósan való kikerülés
 vad rágása, tépése, elásása
 kemény száj
 apportírozás megtagadása
 vízbe menetel megtagadása
 bármely feladatra kapott 0 pont
 folyamatos, zavaró nyüszítés, ugatás
 vadcsere (ha a kutya már felvette az egyik vadat, és a másikat megtalálva azt hozza, az
előbbit otthagyva)
 elhozási sorrend be nem tartása

Súlyos hibák (egyszeri súlyos hiba 10 pont levonással büntetendő, annak ismétlése kizárást
von maga után)
 kontrollált beugrás,
 elhozás közben a vad lerakása (fogásigazítás nem hiba)
 vezető előtt a vad lerakása (nem kézbe történő átadás)
 feladat közben vizelés, jelölés
 hezitálás a vad felvételénél, vagy csak a vezető parancsára történő felvétel

Pontozás
Feladat Max.pontszám
1.a) Vonalhajtás I. – (stabilitás 10, irányításos elhozás 10) 20
1.b) Vonalhajtás II. – (elhozások 10-10) 20
2.) Légszimatos kerestetés 20
3.) Kettős jelöléses elhozás nádból és nyílt vízről – (10-10)
4.) Vonszalék
20
20
Összesen 100

Szólj hozzá

E-mail címed nem lesz publikus. A *-al jelölt mezők kötelezőek.

© 2023. Retriever Vadászkutya Egyesület – Minden jog fenntartva!